Chinese dream

 2012. április 28- május 02.

Szombaton reggel 4:30 kor ébresztő, indulás a buszállomásra, majd  6 órakor Leával és Adammal, egy turista csoport résztvevőjeként indultunk Jiuzhaigouba.  Az úton többször is megálltunk, plusz ebédeltünk. Az ebéd borzalmas volt.. Az út a hegyek között fel alá ment..  Kínaában ez egy nagyon ismert hely, nagyon  szomorú történelemmel. 5 évvel ezelőtt kínában hatalmas  füldrengés volt, és a földrengés centruma nem messze a hegyektől keletkezettt Több tízezer ember vesztette életét itt. A hatalmas hegyek közti utakon, összeomlott hidakon, a folyóba fulladva. A busz út 12 órás volt. Estére érkeztünk oda. Az első program, a welcome party volt. Tibeti party. Mindenki kapott egy sárga szalagot a nyakába, majd az épület bejáratához érve, át kelett ügrani a köszöböt, mert a hitük szerint rossz szerencsét viszönk be a bejáraton, ha hozzáérünk a küszöbhöz. Ezután kezet kellett mosnunk. Meghajolnunk a szent helyük előtt. Majd egy helységben az egyik oldalon a férfiak a másik oldalon a nők foglalatak helyet. A vacsora közben táncos, zenés előadást tartottak tibeti stílusban. A turista csoportban Lea és én voltam egyedül külföldi, ezért mindenki kíváncsi volt ránk. Végül felkértek minket, hogy énekeljünk. -.-’ A welcome party után a szállásig buszoztunk. Másnap reggel korai kelés után elsétáltunk a nemzeti park bejáratához. Egy két információ, érdekesség a parkról: Jiuzhaigou az UNESCO világörökség tagja. Jiuzhaigou a kínai állami besorolás szerint a legmagasabb szintű (AAAAA) turisztikai látnivaló, amelyet már 1992-ben felvettek a természeti világörökségek listájára. Jiuzhaigou Szecsuan tartomány nyugati részén, az Aba tibeti és qiang nemzetiségi autónom járásban fekszik, a tartomány jelképe.  Egy dal így szól Jiuzhaigou-ról, hogy „Az Éghez közel, van egy pár szem, mi mindig figyel. Álma oly mély, mint az erdő, s mint hullámon fény, olyan erős. Csodálatos Jiuzhaigou, Mennyország a földön. Meleg lelkének fényeit szórja szét a hegyek fölött."

2011. május 12. a nagy wenchuani földrengés harmadik évfordulója. Három év elteltével helyreállt-e az idegenforgalom? „a földrengés nem károsította Jiuzhaigou látnivalóit, viszont nagyban visszavetette a turisták számát, ugyanis az ide vezető utak súlyosan megrongálódtak. A földrengés előtti év folyamán 2,52 millió turista látogatott ide, 2008-ban viszont összesen 640 ezer. Az utakat mára újjáépítették, és mára már repülő jártat is közlekedik Chengduból, Chongqingból, Pekingből, Sanghajból, Kantonból, Hangzhouból, Zhangjiajiéből.

(Jiuzhaigou egy Y-alakú völgy, mely több mint 40 kilométer hosszú. Neve az ott megbúvó kilenc tibeti településtől származik. A körülölelő hegyek közt több mint tíz csúcsot télen-nyáron hó takar. Számtalan hegyi patak, kisebb folyó, kisebb-nagyobb tavak, forrás, vízesés tarkítja a tájat. Az emberek csak „mesebeli világnak" nevezik. Xiaoyan, egy idegenvezető hölgy „öt csodával" írja le Jiuzhaigou szépségét. „Jiuzhaigou a természeti látnivalók teljes palettájával rendelkezik. Van egy közhely, hogy napos időben a vizet, derült időben a hegyeket, esőben a felhőket kell nézni! Jiuzhaigounak öt csodája van, az első a „színes tavak". A völgyben összesen 114 kisebb-nagyobb tó található. A második csoda a vízesések. Jiuzhaigou-ban négy fő vízesés zúg, köztük a Burou Rilang Kína legszélesebb vízesése. A harmadik a havas hegycsúcsok: óktobertől májusig számos magaslatot hótakaró föd. A negyedik csoda a színes erdők. Minden év októberében a juharfák levelei pirossal, sárgával és megannyi más árnyalattal színezik a környéket. Az ötödik csoda pedig a tibeti nemzetiség kultúrája."

A legjellegzetesebb látványosságok azonban a tarka tavak. A helyiek „tengerkének" hívják őket. Ezek a képződmények a napsugarakat visszatükrözve kék, sárga, narancssárga, zöld színben pompáznak. Az évszakok aztán tovább tarkítják a színpalettát. A tavak tiszta vizüket a havas csúcsoktól nyerik. Xiaoyan elárulta, hogy régen Jiuzhaigou-t „Cuihai"-nak, vagyis zöld tengernek hívták. A 114 tóból számazó vizek jelentik e meseföld lelkét.)  A Jiuzhaigou Nemzeti Park a kínaiak egyik nagy büszkesége, és persze meg is van az okuk a büszkeségre, gyönyörű hegyek között olyan tiszta, több színben csillogó tavak, amilyeneket még nem láttunk. Az ember tényleg csak ámulna és bámulna, ha hagynák... A Jiuzhaigo park ugyanis sajnos a kínai turistákra van tervezve, akik mint már megtapasztaltuk, nagyon lusták. Ugyan a hatalmas park végig ki van építve gyalogúttal, amit mi szívesen be is jártunk volna, ezek többsége le van zárva. Ehelyett buszok szállítják a tömeget, minden kisebb-nagyobb látványosságnál megállnak, leteszik a turistákat, megvárjak a sztárfotók elkészülését, és viszik tovább őket a következő állomásra. És ez tökéletesen megfelel a kínai turistáknak: a parkban töltött idő 90%-át buszon töltik.mi megpróbáltuk nem követni ezt a szokást, így sokszor az erdei kiépített úton sétáltunk a következő látványosságig. A környezet elképesztő volt, rengeteg tó különféle színekben, vízesések, hófödte hegycsúcsok kápráztattak el minket. A legnagyobb tó 4 km hosszú volt, és 88 méter mély. Arra nem tudok magyarázqato, hogy jöttek létre. A víz nem igen közelíthető meg, úgy értem, hogy fürdés magától értetődően tilos, sőt ha a lábadat belelógatod a vízbe, az min. 500 yuan. Este visszamentünk a szállsáhelyre, ahol közös vacsora volt. Vacsora után koncerten voltunk. Nekem nagyon elnyerte a tetszésem. Kínai tradicionális kosztümök, zene, tánc… Még valami.. az időjárás. Reggelente a minuszhoz közeli fokok, hideg, szél, napközben akár 35 fok is volt.. A hőmérséglet nagyon gyorsan vátozik. Estére pedig ismét lehűlt a levegő. Msnap reggel indultunk a következős szálláshelyre. Útközben egy kristálymzeumot néztünk meg.  Ezután átkeltünk egy 4000 méter magas hóhegyen (busszal), mivel ott egy másik hasonló nemzeti park volt. Én úgy döntöttem nem akarok szétázni az esőben, így csak vártam a többiekre. Mint ahogy a csoport fele is így tette.  Mégvalamit elfelejtettem. Úton J-iuzhaigouba az egyik állomáson lehetett fényképezkedni egy hegyi tehénnel vagy UFO vagy nem is tudom milyen állat volt.. Ami fel volt nyergelve.. Persze kihagyhatatlan volt felülnöm. Hahahahah. ok, Majd a hegyen visszafelé is busszal jöttünk. Este rossz idő volt ismét. Vacsora után  hulla fáradtan estem az ágyamba. Másnap reggel 4:30 órakor volt ébresztő, és 5kor reggeli, majd indulás hazafelé. A rossz időjárás miatt kora reggel fel kellet kelnünk. A hazaúton bambusz múzeumban jártunk, ahol minden bambuszból állítottak elő. _Nem is igazán múzeum volt.. A lényeg, hogy törölközőt, fogkefét, fogkkrémet,plüssállatot, pálcikát stb.. mindne bambuszból állítottak elő.. Itt kaptunk szabadidőt vásárlásra. Én cska pár pálcikát vettem, legyen otthon mivel enni. Ezután egy újabb hasonló helyen voltunk, viszont itt ékszereket, fésűt, lakásdekorációt állítottak elő szarvasmarha szarvból. A következő álllomás a földrengés centruma volt. Egy iskola, ahol többszázan vesztették életüket, mivel az iskola teljesen összedölt. A földrengés 2008.05.12.én volt. Nagyon szomorú  volt látni, hogy ennyi áldozata volt a födrengésnek. Ezután csak ebédelni voltunk. Este 8 körül értünk haza Chongqingbe.  A kirándulás összességében nagyon tetszett. Gyönyörű helyeken  jártam, távolt a töbmilliós lakosú modern városoktól. Eddig ez a kirándulás és a sziget tetszett a legjobban. J